Nyári forróság Az idei nyáron többször megdőlt a melegrekord. Ezt, mi emberek is igen nehezen viseljük. Az emberek vízfogyasztása duplájára nő, az idősebbek nehezebben mozognak, a szívproblémások nehezebben viselik ezeket a napokat. Nem is hinnék a gazdik, de kutyáknak ezek a meleg napok ugyanolyan megterhelők, mint nekünk embereknek. Ráadásul ők rendelkeznek egy hosszabb vagy rövidebb bundával, ami ilyen melegben inkább gondot okoz, mint védelmet. A hosszú szőrzet védi a bőrt a nap káros sugaraitól, de a nagy hőségben a bőr nem képes egészségesen szellőzni, és a vastag bunda alatt a takaróréteg előbb befülled, majd a gyulladt felületre egy másodlagos bakteriális fertőzés kerül. Ez gennyes bőrgyulladást okoz. A sérült terület nagyon érzékeny, fájdalmas, gyakran viszkető érzéssel és váladéktermelődéssel jár együtt. Emiatt az ebek gyakrabban vakaródznak, rágják az érintett területet. Ez a váladék összeragasztja a szőrt, ezzel tovább rontja a bőr további szellőzését. Nem beszélve arról, hogy ennek a váladéknak szaga van, odavonzza a legyeket és beköpik a területet. Ezt az állapotot mindenképpen meg kell előzni. Gyakran előfordul rövidszőrű állatoknál is ez a jelenség, de szerencsére hamarabb észre lehet venni a bajt. A hosszú szőrű ebek rendszeres ápolása, átfésülése megfelelő, de ha lehetséges a szőrzetet nyárra vágassuk le rövidre. Ha esetleg hasonló tüneteket vesznek észre kutyájukon, azonnal forduljanak állatorvoshoz, hiszen a bőr állapota egy fél nap alatt is sokat romolhat. A nyár másik nagy problémája a tűző nap, ami ránk nézve is veszélyes és káros. Főleg a rövid szőrű kutyákat érinti a leégés veszélye, illetve a hosszú szőrű kutyáknál az orrhát, fül és szemtájék kerülhet veszélybe. Ott, ahol a szőr rövidebb a nap sugarai közvetlenül érintkeznek a bőrrel, és az a terület ugyanúgy le tud égni, ahogy a mi bőrünk. A világos szőrűek illetve a fehér albínó állatok tízszer olyan érzékenyek a nap káros sugaraira, mint a többi eb. A nap sugarai ellen a legbiztosabb védekezés, ha az állat az árnyékban tölti a meleg órákat. Emellett a naptej használata nem hagyható figyelmen kívül. Természetesen a naptejtől is kialakulhat allergiás bőrgyulladás erre hajlamos kutyáknál, ezért legbiztosabb védekezés a hővös árnyékos szoba. Mivel nekünk embereknek is megnő a folyadékfogyasztásunk kánikulában, ezért természetesen házi kedvenceinknek is több vizet kell biztosítanunk, amit ha lehetséges naponta többször cseréljük, frissítsük. Azonban oda kell figyelnünk arra, hogy a víz ne legyen túl hideg, mert ez megfázást okozhat. A légkondicionálóval, és a ventilátorral óvatosan bánjunk, hiszen ezekre ők még érzékenyebbek, mint mi. Ami legveszélyesebb a nyárban, hogy a nagy melegben sok kutya, macska, vagy akár rágcsáló könnyen hőgutát kaphat. Míg mi emberek képesek vagyunk a bőrünkön keresztül párologtatni, és ez által hűteni magunkat, addig a kutya csak lihegéssel a nyelvén keresztül képes ugyanerre. Ha a hőmérséklet egy autóban vagy valamely zárt helyiségben túl magasra szökik, és a levegő nem cserélődik, akkor a területet az állat hamar belihegi, a páratartalom megnő, és már nem képes hűteni magát lihegéssel, végül hőgutát kap. Ekkor az állat hőmérséklete akár 40-42 fokra szökik, kialakul az agy ödéma, és sokszor kritikussá válik az állapota. Ebben az esetben is legfontosabb a megelőzés, ha az állatot jól szellőző helyen tárolja, figyel a megfelelő légmozgásra, és a hőmérséklet maximuma ne legyen több mint 30 fok. Vannak a hőgutára kiemelten érzékeny fajták, mint a buldogok (francia, angol) illetve a rövid orrú fajták mindegyike veszélyeztettet, akiknél az óvintézkedéseket még szigorúbban kell venni. Sokszor ezek még nem elégségesek, ilyenkor az állat vízzel való hűtése sokat segíthet (vizes törülköző, vagy fürdetés) Ha fürdetni, úsztatni jártatjuk a kutyánkat, ügyeljünk arra, hogyha lehetséges ne álló, hanem folyóvízben úsztassuk, melynek tisztaságáról előre már meggyőződtünk. Ha ezekre mind odafigyelünk kellemesen és panaszmentesen tölthetjük el a forró napokat.
